Roy és Ádám, Nyers kerekasztal beszélgetés

A népi popzenétől a horrornégerig

A magyar könnyűzene meglehetősen bonyolult összefüggéseket takar. Ezen kapcsolatokat és sok más mindent boncolgattunk néhány pohár sör megnyugtató társaságában Roy-jal és Ádámmal, valamint Czutor Zolival (Nyers) egy belvárosi étteremben, miközben néha-néha megállt az idő, a homlokomon kopogtatott belülről a másopercek hollója, és hallgattam a zenét nálam sokkal jobban ismerők szkeptikus reakcióit.

Mi az, ami számotokra az igényes zenét jelenti Magyarországon ?

Roy: Az emberek ma már úgy beszélnek a zenéről, hogy "élő zene", és "gépzene". Nem zene van, hanem ilyen módon kell megnevezni a muzsikát. Hogy mi jelenti számomra az igényes zenét? Én inkább a hiteles megnevezést használnám. Először is koncertezik, másodszor (attól függetlenül, hogy nyilvánvalóan van mellette egy producer, aki segít egy-két dologban) a zenéket ő maga írja.

Czutor Zoli: Önmagában szerintem nem létezik ilyen probléma, hogy "igényes zene". Vannak olyan, úgymond nagyon primitív zenét játszó zenekarok, akik nagyon hitelesek, és nagyon jó produkciót hoznak össze. Az a röhejes, hogy hitelesnek lehet, hogy hiteles, de az egész nem több, mint becsapás.

Mitől függ az, hogy eladható lesz egy zenekar (és az általa prezentált muzsika), és beleillik az ízlésvilágba ? Hogyan működik ez hazánkban ?

Czutor Zoli: Attól függ, hogy az ember (a hallgató) milyen szubkultúrában él, illetve milyen zenét szeretett gyerekkorában (milyen zenei környezetben nőtt föl).

Ha valaki "prolikörnyezetben" nő föl, és mondjuk szakmunkásképzőbe jár (minden bántó szándék nélkül), akkor nyilvánvalóan olyan zenét fog hallgatni, amelyet ott ismer a többség.

Németorszában pl. már nem ilyen sivár a helyzet, bár azt hozzá kell tenni, hogy ott sosem volt épkézláb popzene.

De vannak ennél a problémánál más jellegű összetevők is.

Beszélgettem egyszer egy olyan ismerősömmel, aki anoo az "átkosban" sok előadóval járt jó néhány "baráti" országban, és elmondta, hogy nagyon idegesítő volt az, hogy pl. a germán nyelvterületeken a rock & roll-ra 1-3-at tapsoltak.

Roy: Ez egyébként nem új dolog. Meg lehet figyelni, hogy egy koncerten az emberek általában a dobot és az éneket hallják a legjobban, és ezért az énekest utánozzák le.

Ha valóban ennyire komoly gondok vannak a magyar könnyűzenében, akkor hogyan lehet bekerülni a mainstream-áramlat fővonalába ? Hogyan sikerül(t) ez a Nyers-nek ?

Czutor Zoli: Mi csak Pesten vagyunk szem-és fül előtt. Országos szinten ez nem működik. Itt hallgatják az Est FM rádiót, ahol játtszák a Nyers dalait, de szerte az országban a fiatalok 90%-a a zenekar nevét sem hallotta még.

A médiaformák sem nagyon foglalkoznak velünk (a kereskedelmi rádiók egyáltalán nem).

Televíziós szereplések ?

Időközönként hívnak bennünket (vagy engem), és el szoktunk menni egy-egy reggeli műsorba.

Hangszeres megszólalás a kamerák előtt ?

Televízióműsorban szerintem nincs nagyon érteleme hangszeres játéknak, sokkal rosszabul sülhet el, ha megpróbálunk beállni, hangolni, nagyon idő sincs ilyesmire. Playback-ról pedig szó sem lehet, a Nyers nem vállal playback fellépéseket.

A Roy és Ádám mitől népszerű ?

Roy: Mi írjuk a dalokat, mi írjuk a zenét. Annyi kompromisszumot vállaltunk, hogy fél-playback fellépéseket vállalunk.

Próbálunk a populáris dolgora törekedni mind a szövegvilágot tekintve, mind a hangszeres megszólalásban.

Alapvetően vidám zenekar vagyunk, és ez szerintem tetszik a hallgatóknak.

Czutor Zoli: Úgy is lehet mondani, hogy kábítószeres, nem ? (Nevet.)

A dalaink (lemezeink) eléggé eklektikusak, Ádám szokta mondani, hogy mi a gondolkodásunkat illetőleg is dalcentrikusak vagyunk. Nem lehet azt mondani, hogy mi csak funky zenét játszunk, hanem bármilyen ötlet, ami megszületik a fejünkben (kezünkben a hangszeren), abból dal lehet.

Roy: Azért próbálunk dalokat írni, hogy valamilyen módon megvalósíthassunk önmagunkat. Az ember nem a közönségnek ír dalokat, hanem saját magának, és kérdésedre válaszolván úgy lehet bekerülni a zenei véráram közepébe, hogy jó (vagy nagyon jó) dalokat kell írni.

Ádám: Régebben megvolt az, hogy van 4-5 meghatározó zenekar van Magyarországon, azt lehet hallgatni, ismerni. Most pedig már annyi van, hogy követni is képtelenség.

Egyébként pedig szerintem minden zenekarnak megával kellene törődnie, és azzal, hogy a saját hangszerén megtanuljon rendesen játszani. Tanulni kell, fejlődni, és komolyan kell venni.

Czutor Zoli: Az emberek nagyrészének mentális képességei nem eléggé struktúráltak (és akkor eléggé diplomatikus voltam), és ezeknek az embereknek olyan szórakozási formára, lehetőségekre és projektumokra van szükség, amely eleget tesz ezeknek a kritériumoknak.

Mi van azokkal az "előadókkal", akik két hét alatt elkészülnek a zenekarral, a koreográfiával, a dalokkal, a hangszereléssel, és szabályosan lenyomja őket a menedzsment a fogyasztói társadalom torkán ?

Czutor Zoli: Nem lehet rájuk haragudni. K..va sok pénzt keresnek.

Egyébként amiről az előbb beszéltem, hogy Németországban már ez hosszú idő óta így van, ez megy most nálunk is. De nézd meg a Lagzi Lajcsi műsorát, ugyanez (még néhol a dallamok is ehhez hasonlítanak). Tiszta népi popzene.

Balogh Tibor
zene.net
2001-06-27