Meglepő és titokzatos ez a fiú. Az ország egyik legjobb gitárosa, karrierje hét éve töretlenül ível felfelé. A Roy és Ádám egyre sikeresebb, koncertjeik teltházasak, emellett az Arany Zsiráf díj büszke tulajdonosai. De nem szállt fejébe a dicsőség. Megmaradt ugyanannak a kedves fiúnak, aki mindig is volt. És határozott. Ez jutott először az eszembe, amikor a bemutatkozásnál kezet fogtunk.

- Szia Ádám, gratulálok az új albumotokhoz! - üdvözlöm őt, Fullánk című lemezbemutatójuk sajtótájékoztatója után.
- Köszönöm szépen- nézz rám vidáman.

- Mennyi idő telt a legutóbbi lemez óta?
- Sok. Két és fél év, azt hiszem.

- Ez is sikerszagú, mint a többi?
- Előre láthatólag igen. Az előző nem volt olyan népszerű szerintem, mint amilyen a mostani lesz, már csak a duett partnerek miatt is. A dalok nagyon klasszak, igazi slágerek. Rock a javából.

- Sorold fel, kikkel dolgoztatok együtt!
- Ha akarod - mosolyog. Oláh Ibolya Roy-jal énekel közös dalt, én Tátrai Tiborral játszom egy instrumentális számot. Ott nincs ének. Amúgy szerepel még a lemezen Kowalsky, a Black Out énekese, játszik Presser Gábor, a Fekete Vonat, és még sokan mások.

- Milyen a stílus? Keményebb, mint az előző?
- Annyiban, hogy a régi lemezen mindig a nóta határozta meg, hogy milyen legyen a dal, most pedig az előre próbált zene volt a koncepció. Gitár, dob, basszus. Képzeld, volt aki meghallotta, és azt mondta, tiszta hetvenes évek! Nagyon sok hangzás van rajta.

- Énekelsz a Fullánkon?
- Inkább dúdolgatok. A másik együttesemben már énekelgetek is. Pap Szabival (Roy és Ádám dobosa - a szerk.) és Oláh Gergővel. Egyelőre feldolgozásokat játszunk.

- Mi a zenekar neve?
- Hazug Magazin.

- Hűha... Váltsunk témát! Az autóvezetésben is vagy olyan jó, mint a gitározásban?
- Szerintem igen - néz rám komolyan. Áh, csak viccelek. Nekem egyébként az a véleményem, hogy egy embernek a vezetési stílusán meglátszik az, hogy az illető milyen heves vérmérsékletű.

- Te milyen vagy?
- Isten igazából mikor egyedül vagyok, akkor türelmetlen, de amikor a fiam is velem utazik, akkor sokkal óvatosabb és körültekintőbb. Most például ittam két Jägermeistert, ettem sok szendvicset, úgyhogy elmondhatom, hogy nyugodt vagyok - mosolyog.

- Milyen autód van?
- Egy Citroenem van, egy Citroen Picassóm.

- Sajátod?
- Igen, de sosem voltam egy márkabuzi, már elnézést a kifejezésért.

- Mégis egy szép autó tulajdonosa vagy!
- Persze, de ennek is megvan az előzménye. Az egész úgy indult, hogy régen a Citroen támogatott minket, és kaptunk árengedményt. Ezáltal lízingelt mindegyikünk egy-egy autót - tehát nem ingyen kaptuk -, de olyan sok volt a részlet, hogy eladtam. Egy éve ismerkedtem meg a Picassóval, és minden szempontból megtetszett. Tudod, nekünk sokat kell ki-bepakolni a hangszereket plusz hozzá az egyéb felszerelést, meg a családdal is utazni, szóval nagyon jól jött ez a nagy kocsi akkoriban. És kényelmes is. Középkategóriás, családi autó.

- Mennyi kilométert tettél bele eddig?
- Hú, lássuk csak. Egy éve vettem, és körülbelül 15 ezer kilométer van benne. Vagy, hülyeséget mondok. Várjál. Te, előveszem a szervizkönyvet és megnézem.

-Ne! Elhiszem! A turnékra is Picassóval jártok?
- Dehogy. Van egy sofőrünk egy kisbusszal, és ő szállít minket.

- Van valami jó élményed vezetéssel kapcsolatban?
- Na, az nincs. Az utóbbi időben csak rossz történt velem.

- Mesélj!
- A legelső autómat például nagyon összetörtem. Pont Roy-jal és Leslie-vel utaztam. Friss jogosítványosként nem figyeltem eléggé, és télen a jeges úton megcsúsztam. Szerencsére nem lett senkinek komolyabb baja, de a pénztárcám megcsappant 800 ezer forinttal. Az 8-9 évvel ezelőtt sok pénznek számított. Igaz, ma is. Legutóbb pedig kétszer is taxis jött belém, hátulról.

- Taxis?
- Igen. Az egyik egy benzinkútnál, a másik a piros lámpánál. Akkor egy kicsit ideges voltam, mert láttam a pasason, hogy be van piálva. Egyébként nem történt akkora kár.

- Mentél már át piros lámpán?
- Persze - nevet fel, - ki nem?

- Ha tehetnél valamit annak érdekében, hogy a budapesti közlekedés jobb legyen, akkor mi lenne az?
- Például? Legutóbb Debrecenben egy nagyon okos dolgot láttam. Az összes közlekedési lámpa alatt van egy visszaszámláló, ami jelzi, mikor lesz zöld az autósoknak. Szerintem ennek nem csak Debrecenben kellene lennie, hanem az egész országban.

Bokory Orsolya
origo.hu
2005. jún. 27.